* A palócok fontosnak tartották, hogy újévkor - amelyet kiskarácsonynak neveztek - az elsô látogató férfi legyen. Ilyenkor nem ettek szárnyast, mert elkaparja a szerencsét. Szívesen fogyasztottak viszont lencsét, hogy pénzben ne legyen hiány az új esztendôben. E szokásokat napjainkban is sok családban betartják. Néhány évtizeddel ezelôtt még minden palóc ház elsô szobájának a falán ott lógott a február 2-án megszentelt gyertyapár.

* Elterjedt nézet volt, hogyha gyertyaszentelôkor az oltárnál rásüt a nap a papra, még 40 napig hideg lesz. De ismerték és alkalmazták a medve árnyékával kapcsolatos jóslást is.

* A farsang, a lakodalmak, a dísznótorok és fôként a fiatalság szórakozásának ideje volt. Ekkor nem hiányozhatott az asztalról a még ma is ismert és közkedvelt pampuska (fánk), a herôce (forgácsfánk) és a mákos mézes ferentô, frentô (guba) sem.

* A karancsaljai falvakban divat volt a lányok vasárnapja.

* Salgótarján környékén a fehérnép mulatsága volt az "ördöglagzi".

* Mátraalmáson még 1968-ban is maskarába öltözött asszonyok járták be a falut, s este férfi nélküli "macskabált" tartottak.

* A keleti palóc falvakban (Bárna, Cered, Zabar) a serdülô lányok a húsvéti nagyböjt kezdetét jelentô hamvazószerdán készítették a mátkatálat, amelyet valamelyik társuknak küldtek el.

* A tavaszi ünnepkört kezdô virágvasárnap a barkaszentelésrôl volt híres. Varsányban például azt tartották, hogy a háznál annyi liba lesz, ahány szem van a barkán.

* Virágvasárnaphoz kötôdött jellegzetes palóc szokás a kiszehordás, a villôzés is. Egy szalmabábút kivetettek a szomszéd község határára, hogy saját falujukat ne érje baj, kerülje el a betegség az évben.

* A kutatók feljegyezték, hogy a húsvét elôtti nagyhéten a "a palóc kisöpri, kimeszeli, kitapasztja, rendbehozza házát, megnyírogatja a lovát, kipucolja a szerszámait és tisztogat mindenütt".

* A húsvét hétfôi locsolkodás, öntözködés (vízzel, kölnivel, parfümmel) szokás a városokban is elterjedt és máig tartja magát, csakúgy, mint az ország más részein.

* A májfaállítás ideje május elseje, május elsô vasárnapja és pünkösd vasárnapja volt. Az utóbbi évtizedekben már virágkosarat is küldenek a lányoknak.
A Karancs alján az ilyenkor divatos virág a hortenzia volt. A pünkösdi mátkatál - ugyancsak a Karancs vidékén - nemcsak személyek között vándorolt, s fiú és lány között szôhetett barátságot, de több falu fiatalságát is összekovácsolta.

* A Mátra egyes vidékein és az Ipoly mentén volt szokásban a lányok pünkösdi "királynéjárása" menyasszonnyal az élükön. Bár az úrnapja kifejezetten egyházi ünnep, palóc vidékeken jellemzô volt, hogy az ünnepi sátorfüvet a betegségek ellen használták fel, zöld gallyat pedig a veteményes ágyba szúrtak a jobb termés érdekében.